Anna, a 7. Bedford-i hercegnő (1788-1861) úgy gondolta, hogy bevezeti a délutáni teát Angliában. A reggeli és vacsora, valamint egy nagyon könnyű ebéd után mindig egy kicsit megéhezett délutánra. Bevezette azt a szokást, hogy beépített még egy étkezést 17:00-kor a Belvoir kastélyban lévő szobájába.

A hercegnő meghívta barátait is, hogy megossza velük a délutáni élvezeteket, szendvicsek, apró sütemények, torták, kekszek formájában, mindezt egy korty teával kísérve. Ez hamarosan a többi háznál is szokássá vált.
Rövidesen a növekvő középosztály is bevezette ezt a szokást, amely gazdaságos módja volt a barátok szórakoztatásának. A 19. századtól a 20. század közepéig népszerű volt a tea tánc is, amely eseményen barátok, ismerősök egybegyűltek táncoltak mialatt teát és harapnivalókat szolgáltak fel a táncparkett körüli asztaloknál.

Az 1880-as években az angol előkelő szállodákban is elkezdtek délutáni teát felszolgálni teaszobákban és tea udvarokban. Az 1900-as évek elején a szállodákban is tartottak már délutáni tea táncot.
Mai napig megmaradt a délutáni teázás hagyománya, azonban mára sokkal ritkábbá vált.